Veszprém

Veszprém – a Bakony és a Felvidék határán fekvő hatvanötezer lakosú város több mint ezer éves történelmi múlttal büszkélkedhet. A középkori műemlékekben gazdag település az építészeti emlékek és egyházi kincsek megtekintésén túl csodálatos kirándulási lehetőségeket kínál.

Veszprém története csaknem egyidős az állam történetével, érdemes hát belelapoznunk nagy múltú városunk megsárgult “emlékkönyvébe”! A ránk maradt legendák és írásos emlékek betekintést engednek az ezer esztendőt megélt település életébe.

Történeti emlékeink alapján feltételezhető, hogy a helység neve a szláv eredetű Bezprem szóból származik, melynek jelentése makacs, önfejű. A település István király testvérének, Juditnak a fiúgyermekéről kapta nevét. Judit Vitéz Boreszláv lengyel király második felesége volt, aki fiúkkal együtt kitagadta és elűzte őt otthonukból. Államalapító királyunk oltalmába vette anyát és gyermekét, akik itt telepedtek le és bújtak meg Vitéz Boreszláv haragja elől.

A kora középkor nagy magyar krónikása, Anonymus históriája szerint a honfoglaló magyar törzsek avar és szláv népcsoportokat találtak a pannon földön, melyet már ekkor Veszprémnek neveztek. A történetíró így számol be a település birtokba vételéről: “Szalók apja, Ösübü (Ősbő), meg Örkény apja, Őse továbblovagolva a Balaton vize mentén, elérkeztek Tihanyhoz, majd miután ott a népeket meghódították, tizennegyed napra eljutottak Veszprémbe.”

A csodálatos környezetben fekvő város több magyar király és királyné szívébe lopta be magát. Veszprém városa volt Géza fejedelem, sőt I. István király felesége, Bajor Gizella kedvenc tartózkodási helye. Számos templom és még több tett dicséri Géza és fia, István egyházszervező munkáját. A város történelmi jelentőségű szerepet kapott a kereszténység meghonosításáért vívott harcokban is, első királyunk ugyanis Veszprém alatt aratott győzelmet a lázadó pogány vezér, Koppány seregein.

Gizella királyné annyira megszerette a közép-dunántúli várost, hogy még templomot is emeltetett itt. A királynét övező legendák egyike szerint Gizellát Veszprémben koronázták királynévá, de azt sajnos nem tudjuk pontosan, hogy hol. Annyi bizonyos, hogy koronáját a veszprémi egyháznak adományozta, és ő emelte a várost a királynék városává. Az elkövetkező közel nyolc évszázadban a királynék megkoronázási joga a veszprémi püspököt illette meg, bár ezt a jogot az esztergomi érsek több ízben is megsértette. Az utolsó veszprémi királyné-koronázásra 1916-ban került sor, ekkor Zita királynét koronázta meg a püspök.

Gizella királynéval kapcsolatban egy másik legenda is felvet bizonyos megválaszolatlan kérdéseket. Egyes feltételezések szerint a királyné a város alatt, a veszprémi székesegyház altemplomában nyugszik. S bár ezt még bizonyítani nem tudták, az már valószínű, hogy a passaui bencés apátság niederburgi zárdájának templomában megtalált sírhely nem a mi királynőnket, hanem a bajor királyi család egy másik Gizelláját rejti.

Kevés város mondhatja el magáról, hogy annyi pusztítást és újjáépítést élt meg, mint Veszprém. Ezeréves történelmünk alatt maga a város és a vár is többször leégett, súlyos károkat szenvedett.

Hol a tatárok, hol a törökök, hol pedig a hatalomért civódó nagyurak dúlták fel a várost, rombolták le és rabolták ki a várat. Pusztító háborúk, földrengések, irdatlan tüzek, hatalmas pestisjárvány okozott felbecsülhetetlen veszteségeket Veszprém városának, a település lakóinak. A második világháború után meginduló lassú fejlődésnek köszönhetően azonban ma ismét Veszprém a megye gazdasági és kulturális központja.

Veszprém a Magyar Televízió Főtér című műsorához kapcsolódó szavazáson nyerte el az “Év Települése 2005″ címet. A versenyben álló 21 település közül a legtöbben Veszprémet választották. Győződjön meg személyesen is a királynék városának páratlan adottságairól!

Forrás: http://www.kul-tura.hu

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
http://www.veszprem.hu/
http://www.veszpreminfo.hu

Élő

Hírlevél